A II. világháború után Erdély és a Partium északi része ismét Romániához került, ahol a magyarellenes, kommunista diktatúra miatt több százezer magyar ember menekült Magyarországra, főleg 1988-tól kezdve.
Így jöttek létre Magyarországon az erdélyi magyar emberek által létrehozott egyesületek. Itt az elsők között hozták létre a Szegedi Erdélyi Kört, melynek vezetője a csíkborzsovai Szakács Attila volt, aki 1989. novemberében telepedett át Magyarországra, akit korábban 1961-ben letartóztattak, majd a katonai törvényszék 3 év börtönre ítélte az 1956-os forradalom melletti kiállása és a Bolyai Egyetem megszüntetése elleni tiltakozása miatt.
Később számos erdélyi magyar, egyesületekbe tömörült és így jött létre 1991-ben az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ), melynek első elnöke Dr. Buzás Gábor csíki származású főorvos lett. Mivel Dr. Buzás Gábor Győrben lakott, ott is létrehozták a Győri Erdélyi Kört, az országos szervezetünket a Győri Törvényszéken jegyezték be és azóta is, a mai napig a Győri Törvényszék az illetékes dönteni bármilyen jogi kérdésben.
A kezdeti években egyre több erdélyi magyar került Magyarországra, ahol civil szervezetekbe tömörültek és volt olyan időszak, amikor az EKOSZ-nak már 25 egyesülete is volt.
Sajnálatos módon azonban mostanára csak 14 egyesületünk maradt, ami főleg annak tudható be, hogy a mai fiatalok többsége nem akart részt venni a civil társadalmi életben, a többiek pedig megöregedtek.
A mai napon az alábbi egyesületeink vannak: Szegedi „Ötágú Síp” Egyesület, a szegedi Mihalik Kálmán Alapítvány, a Mezőberényi Erdélyi Kör, a Monori Bethlen Gábor Erdélyi Kör, a Salgótarjáni Erdélyi Kör, a recski Bolyai Farkas Erdélyi Barátok Köre, a gödöllői Erdélyi Vándor Székelyek Köre, a Budapesti Székely Kör, az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete (EMTE), a Siófok és Környéke Erdélyi Baráti Kör, a Nagyatádi Erdélyi Kör, az Erdélyiek Nagykanizsai Egyesülete, a Győri Erdélyi Kör és a Soproni Erdélyi Kör.
Az EKOSZ egyik tagszervezete, az EMTE 1991 óta kiadja az Átalvető negyedéves folyóiratot, mely 1996 óta úgy jelent meg, mint az EKOSZ és az EMTE közös lapja. Az Átalvetőt az a brassói Orbán László találta ki 1991-ben, akit a szekuritáté 1956-os tevékenysége miatt súlyosan bántalmazott, elveszítette az egyik veséjét és aki 8 év börtönt kapott, majd fiatalon, mindössze 54 évesen meghalt.
Az EKOSZ a kezdetektől igyekezett az Erdélyben maradt nemzettársainkon segíteni, ami nem csak abból állt, hogy a negyedévente megjelenő Átalvető lapunkat ingyenes juttatjuk el, az Erdélyben élő magyar emberekhez, ébren tartani a nemzettudatot.
A magyar nemzeti gondolat megtartásáért, a magyar kultúra korlátozások nélküli vagy a magyar történelmi terjesztésén túl, országos szervezetünk karitatív célok megvalósításába is besegített, főleg a Medgyesi, Gyurcsány és Bajnai kormányok alatt, amikor Böjte Csaba ferences szerzetes árvaház hálózatát jóformán egyáltalán nem támogatták. Szervezetünk a saját szerény eszközeivel igyekezett enyhíteni a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondjain.
Segítettünk Gyilkos-tói Szent Kristóf Kápolna újjáépítésében is. Mivel a román hadsereg 1916 augusztusában megtámadta Magyarországot, ezen alkalommal Gyilkos-tónál lévő Szent Kristóf Kápolnát is felégették, e régi kápolna pótlására Kós Károly 1933-ban tervet készített, de a megvalósítás, a megépítés meghiúsult, de a gyergyói székelyek nem adták fel az álmukat, hanem 1998-ban Anthony Gall egy fennmaradt képeslap alapján új koncepciót készített. Ennek a kápolnának az újraépítéséhez is anyagiakkal segített az EKOSZ. Az EKOSZ gyergyószentmiklósi Hajdó István r. kat. főesperes úrral közösen téglajegyek vásárlásával segített a kápolnát újraépíteni, majd felszentelni. Ez 2001. július 28-án történt meg ünnepélyes körülmények között. Kívülről a kápolna úgy néz ki, mintha fából lenne – mint ahogy az volt eredetileg -, de a leleményes székelyek a faburkolat mögött 80 cm vastagságú fallal védték meg, egy újabb esetleges felgyújtását.
Az EKOSZ tagjai már az 1990-es évektől elkeseredve vették tudomásul, hogy Magyarországon való megtelepedésük után is a magyar anyakönyvi hivatalokban a születési neveinket továbbra is a trianoni diktátum utáni hivatalos nyelveken, románul, szlovákul, ukránul, szerbül vagy horvátul lettek leírva és kinyomtatva, pl. Kolozsvár helyett, Cluj-Napoca, Pozsony helyett Bratislava. Az EKOSZ e miatt a gyakorlat miatt, 1998-ban történelmi és jogi érvekkel alátámasztva kérelmet írt az illetékes magyarországi hatóságokhoz, így a mai napra iratainkban az idegen nyelv mellett magyarul is fel kell tüntetni határon túli területeink neveit az iratainkban.
Tiszai árvíz alkalmával, amikor 1999 tavaszán minden korábbinál nagyobb árhullám vonult le térségünkben, ami éppen a víz világnapján, március 22-én tetőzött Szolnoknál. Az árvíz a Tisza- mentén élő kárpátaljai magyarokat sújtotta a legjobban. Az EKOSZ a pénzügyi segítség mellett, a bajba jutott magyar családok gyerekein segített azzal, hogy egy hétig Magyarországon, Monoron tölthették el a gyerekek, a szabadidejüket, úgy hogy a Monoron élő erdélyi magyarok házaikba befogadták ezeket a gyerekeket. A teljes ellátáson kívül ezek a gyerekek a Balatont, Esztergomot vagy az Országházát is meglátogathatták.
A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett népszavazással, miszerint a határainkon élő magyarok kettős állampolgárságot kaphassanak, az EKOSZ nem értett egyet, mert már érezte, hogy ebből baj is lehet. Látva, hogy a Fidesz, ha kényszerűségből is odaáll a népszavazás mellé a mi szervezetünk is részt vett 2004. december 5- én, ennek lebonyolításában és segítésében. Sajnos sejtéseink beigazolódtak, mert a Gyurcsány Ferenc vezette kormány, ellenpropagandát folytatott, és a népszavazás eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt.
Székelyudvarhely árvíz 2005. augusztus 24. volt, amikor Udvarhelyen közel 1000 házat rongált meg a lezúduló ár, több helyen a pincéket is elöntötte a víz. A legfrissebb hivatalos adatok szerint 14 eltűntnek nyilvánított személyről, illetve 7 halottról tudnak Udvarhelyen és környékén. Az EKOSZ akkor pénzügyileg segített a bajbajutott embereken.
Az EKOSZ 2013-ban saját erejéből kiadta Csapó Endre könyvét, mely könyv, az 1988-ban kiadott III. kötetes Erdély Történet cáfolata, melyet Köpeczi Béla főszerkesztő vezetésével adtak ki, de mely történelemkönyv éppen a kommunista szemlélet miatt nem a valós történelmi eseményeket mutatta be, hanem osztályharcos szellemben félretájékoztatja a magyar olvasókat. Az EKOSZ 2018-ban kiadta az Erdélyi Fejedelemség főszakácsa által 1580-ban írt Szakács Tudományt, mely az első magyarul írt és megmaradt szakácskönyv, azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence összes magyar középiskolája és egyetem könyvtárába kerüljön, Magyarország, Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék területére.
Az EKOSZ 2013-ban hozzájárult az egyetlen székely fejedelem, első szobrának a felállításához. Az EKOSZ mellett a szoborállításhoz hozzájárult a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, Amerikai Magyar Koalíció részéről Szekeres Zsolt, Potápi Árpád János Bonyhád polgármestere és a Fidesz parlamenti képviselője és számos más magyar ember. Így sikerült felavatni Felsősófalván 2013. augusztus 25-én a székely fejedelem első szobrát.
Az EKOSZ az első időponttól kezdve részt vett a Civil Összefogás Fórum magyar, keresztény és a nemzeti érdeket nyíltan felvállaló munkájában.
Az aktív szereplője volt első békemenetnek, 2012. január 21., Budapest, amikor a külföldi és belföldi magyarellenes erők a magyar kormányt meg akarták buktatni. Autóbuszokkal, tömegközlekedési eszközökkel (vonat, HÉV) vagy személygépkocsikkal tagjaink és a velünk szimpatizáló emberek százaival jöttünk Budapestre. Az ezt követő Békemeneteken is részt vettünk és szükség a későbbi időkben is részt fogunk venni.
Az EKOSZ részt vett 2013-ban a CÖF által szervezett krakkói felvonuláson és koszorúzáson, hitet téve a lengyel-magyar barátság mellett, mint ahogy Budapesten is részt vettünk az ilyen eseményeken.
Az EKOSZ elnöke rendszeres résztvevője a CÖF által szervezett eseményeken, Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők Közösségével összefogva.
A Civil Akadémia néven ismert rendezvényeken, a Szent Imre Gimnáziumban vagy a Polgárok Házában az EKOSZ elnöke számtalan alkalommal részt vett.
Az EKOSZ kezdeményezte a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságán, hogy az EKOSZ székhelyén Monor Városában is álljon egy szép nagy székelykapu. 2021. június 4-én a Nemzeti Összetartozás Napján állítottuk fel ezt a kaput. Ezen alkalommal Pogácsás Tibor Államtitkár úr és az EKOSZ elnöke mondott beszédet. A kaput és közönségét Vladár István Monor-Kistemplomi református egyház lelkésze áldotta meg.
Az EKOSZ elnöke 10 egyesület és a monori közönség előtti beszédében kifejtette, hogy mindent meg fognak tenni, hogy a 2022- es országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP alakíthasson ismételten kormányt.
Az EKOSZ elnöke beszédét egy Wass Albert idézettel zárta, ami a monori székelykapun is olvasható: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!”